Németh Janó borai iránt mindig enyhe elfogultságot érzek magamban. Egyrészt szekszárdi, minden előnyével és hátrányával együtt, másrészt fiatal, aztán inkább kisebb, családi birtokról van szó, végül pedig, legfontosabb okom és érvem: a pincéjéből rendszerint őszinte, a tradíciót a modern borkészítési eljárásokkal ötvöző borok kerülnek ki.

És mondjuk a társaságban nekünk örök vitatéma, hogy borai nagyrészének hamisíthatatlan védjegy a „szekszárdi terroir”, a föld, a kőzet, a „hegy” a borban, alig észrevehetően, de mégis határozottan. Kóstolója válogatja, valaki vakon imádja ezért, más egyszerűen megveti, én a magam részéről úgy vagyok vele: ha nem zavaró, pont hogy az élményhez és a borhoz tesz hozzá, akkor ide vele, van helye. (Nem nagyobb skandalum, mint a még mindig sokak által tévesen sztárolt brett.)

Ha Szekszárdon járunk, ugorjunk el feltétlen Németh Janóékhoz, külsőségeiben egy a borvidék jellegzetességeit viselő présház és pince, működését és felszereltségét tekintve pedig a modern igényeket kielégítő borászatot találunk. Az Iván-völgyben található borászattól ráadásul igazán szép és ritka kilátás nyílik a völgyre. Közel tíz hektárról szüretelnek, siller, kadarka, bikavér mellett világfajtákból készült borok és házasítások is kerülnek a palackokba: profi marketinggel, arculattal és megjelenéssel kerítve.

(És hogy kicsit a reklámozásból mi is kivegyük kicsit a részünket: a júniusban megrendezett kadarka túra a borvidék egyik legjobb programja közé tartozik. Ilyenkor térképben a kézben végigjárhatjuk az Iván-völgy kadarkatermelőit, természetesen nemcsak, de főleg azt kóstolva, s mellé a helyi ízekkel lakhatunk jól a koranyári jóidőben.)

Ahogy Németh Janó vallja: Családunk már generációk óta foglalkozik szőlőműveléssel és borkészítéssel, így talán nem véletlen, hogy már korán eldöntöttem, milyen utat szeretnék magamnak választani. Apáról fiúra szállt nálunk a szőlő és a borkészítés szeretete, persze az örökségem mellé tanulmányaimat is ezzel a céllal végeztem. (...) Hogy a bor milyen lesz a hordóban, az elsőlegesen a szőlőtőkén dől el, ezért különös figyelemmel kísérem nemcsak a saját ültetvényeim fejlődését, hanem a más szőlészektől vásárolt szőlő megfelelő kezelését is.

A 2009-es Serius házasítás komoly tétel, nem szójátékozunk, de komolyan is álltunk neki, nem szórakozni akartunk, hanem kóstolni. Megvallom, hogy én eddig csakis és kizárólag a helyi vagy magyar fajtákat kóstoltam, a Serious meg franc, sauvignon, merlot és syrah, csupa-csupa világfajta, nem véletlenül választottuk ezt, édesapám jött ebédre hozzánk, aki szerint a bor vörös, minden más csak játékra való. (Még egy dolog, ami örök vita tárgya marad közöttünk, de hát nem is baj, hogy vannak dolgok, amelyek nem változnak.)

Szóval bontunk, szeder, szilvalekvár jön ki belőle, kis levegőztetés után nekünk kakaó is kiérződik. Telt, határozott, és erőteljes illatok, érdemes elidőzni felettük. A komoly tartalom szájban is jelentkezik, nagy test, tannin, teljes gyümölcsorgia, és a Szekszárdra jellemző, szeretett fűszerek sem hiányozhatnak, ahogy a határozott alkohol sem. Édesapám csak hümmög elismerően, én meg nem mondom kétszer, hogy még ráértünk volna kibontani, mindenesetre most nagyon a csúcson van. Maradt egy-két deci a palackban, második-harmadik nap fogyott el, és nagyon szépen rendben volt még. Érdemes betárazni. Hét-nyolc pont simán.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.