A legutóbb már kóstoltuk a Holdvölgy Pincészet száraz házasítását, tételét, és nem győztünk lelkendezni a külcsín miatt.
A belbecs ugyan nem volt maradéktalanul csillogó, de azért még bőven pozitív indexen zárt nálunk. Szóval magunkra nézve kötelezőnek éreztük, hogy rákóstoljunk az (édes) ikertestvérre, a Hold and Hollo édes verzióra.
Nem tagadom, én az utóédesített, nagyonnemjó borok felől kezdtem el tudatos, lelkes és rendszeres borfogyasztó lenni, éppen ezért tudom, hogy nem a levegőből beszélek, és tényleg, a saját tapasztalatommal alátámasztva hiszek benne, hogy a borfogyasztásunk és borízlésünk igenis alakítható, sőt, nem kell ehhez semmi különösebb tudatosság, megtörténik magától, ha kellő ideig kellő minőségű borokat fogyasztunk.
Vagy legalább ha kellően nyitottnak mutatkozunk. Valamilyen furcsa, egymással összefüggő okok miatt például nagyon sok olyan embert ismerek én is, aki szinte keresztesháborút vív a száraz borok ellen, kinek mi ízlik, de a lelkesedésben és tagadásban odáig fajul olykor, ami már tényleg színtiszta butaság.
Egyrészt azért azzal illik tisztában lenni, hogy a bor természetesen nem édes (kicsit elnagyoltan és nagy általánosságban), vagy legalábbis nem éri el az édes kategóriát. Ismét csak általánosságban és elnagyoltan: ha természetes édes bort szeretnénk inni, akkor bizony a zsebünkbe kell nyúlni, s ha még azt is szeretnénk, hogy egy kiemelkedő, testét, savait és harmóniáját megőrző édes bort kóstoljunk, akkor nagyvonalúnak kell lennünk.
De ha már itt tartunk: ahogy arról már számtalanszor próbáltam, próbálom csakazédesaborajóbor elkötelezettségű ismerőseimet meggyőzni, a száraz bor sem teljesen száraz, és akkor a tényleges cukortartalom mellett nem beszéltünk a gyümölcsösség okozta édes érzetre. Szóval: a bor létrejöttekor, az erjedéskor leegyszerűsítve a szőlőben található cukor kezd lebomlani, átalakulni alkohollá. Nem kell borásznak lennünk, hogy kitaláljuk: normál esetben a folyamat végig megy, a cukor eltűnik, az alkohol megmarad a borban.
Magyarországon ma az édes, félédes, félszáraz és száraz kategóriákat különböztetjük meg, attól függően, hogy mennyi grammperliter maradékcukorral van dolgunk. (Maradékcukor, ha a borász megállította az erjedést, vagy olyan nagy volt a kiindulási cukortartalom.) Mindenesetre jobb esetben ezt nem befolyásolja az utólag belekevert cukor.
Szerencsére itt nem ilyen borral van dolgunk, sőt, legjobb példa arra, hogy ötszáz forintért nem lehet tisztességes édes bort venni. Furmint és hárslevelű alapból készült az édes fehérbor, 2007-es. Bontás után érett ásványosság, karácsonyi fűszerek, pici álmosság is érkezik belőle. Kortyban és melegedve már előrekerülnek a gyümölcsök, barack és almaszósz is, de ezzel együtt az alkohol és a cukor is. Szép-szép, de már meg kell inni. Öt pont.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.