Nem halasztgattam tovább, átpakoltam-kipucoltam a bortartómat, felkészülendő a téli időszakra. És legnagyobb megdöbbenésemre, szemben az előző évekkel, egy, azaz egy darab elfelejtett palackkal találkoztam, amit már rég meg kellett volna nyitni: egy Ebner Borzongással. (Képre kattintva egy nagyon jó infografika!)

Némi prekoncepcióm van azért a történettel. Én a habzó-, gyöngyöző- (és végül is a pezsgő) borkategóriát nagyon kedvelem: ha a fogyasztásának módja be van tartva tisztességesen. Mivel egy jelentős fogyasztói csoport érdeklődésére és rajongására tart számot, a technológiával pedig bizonyos szintig vissza lehet érni a valós minőség elfedésére vagy emelésére, és van is rá példa.

A buborékok tudományának alfája az a tény, hogy az erjedés folyamán a szőlő cukortartalma átalakul alkohollá és szén-dioxiddá. Amennyiben a keletkező szén-dioxidot nem engedik elillanni, hanem bent tartják a borban, máris kész a pezsgő. A buborékokat mesterségesen is létrehozhatják, ha a borhoz – a szódakészítéshez hasonlóan - szén-dioxidot adagolnak.

Gyöngyözőbor
A gyöngyözőbor buboréktartalma lényegében mind természetes, mind mesterséges eredetű lehet. Amiben azonban különbözik, az az, hogy a palackban uralkodó nyomás jóval kisebb, mint a többi habzó boritalban. Itt minimum 1, maximum 2,5 bar nyomásról beszélhetünk, az alkoholtartalom pedig 7%-tól indul.

Habzóbor
A habzóborok nem a különleges alkalmak italai. Inkább ajánlhatók délutáni, kora esti gondűzőnek, mintsem az ünnepi asztal díszének. Erre már csak abból is következtethetünk, hogy az alapbor ebben az esetben nem valamelyik borvidékünk magas minőségű termése, a habzóborhoz földrajzi jelzéssel nem rendelkező bor szolgál alapul. Ehhez adnak mesterségesen annyi szén-dioxidot, hogy a palackban legalább 3 bárnyi túlnyomás uralkodjon.

Pezsgő
A pezsgőben lévő buborékok mind természetes módon, az erjesztés következményeként jönnek létre, és legalább 3 bar nyomást fejtenek ki. Az egyes pezsgőkészítési módszereket az erjedés körülményei különböztetik meg. Nem mindegy, hogy a buborék akkor reked-e a borban, amikor az a mustból alakul át, vagy egy második körben plusz cukor hozzáadásával érik el, hogy újra elinduljon a fermentáció. Ez utóbbi tekinthető a magasabb rendű technikának, hiszen a folyamat egyedi aromákat hoz létre. A második erjesztést alkalmazó metódusok között az a különbség, hogy a tartályban vagy már a palackban zajlik le a buborékképződés.

Forrás: vinoport.hu

A délvidéken, de kis túlzással az országban Andreas Ebner mozsgói borász volt az, aki (nyilván dél-tiroli gyökereit követve) az első között dobott a piacra gyöngyöző bort, rögtön fehéret és rozét. Ha emlékeink nem csalnak, akkor több helyütt cikkeztek is arról, hogy egy külföldön oly természetes és jólmüködő, itthoni környezetben szokatlan termelői szövetkezet keretében készülne a Borzongás. Ami aztán elhalt, vagy láthatatlan jelenleg is, a Borzongás pedig nem biztosan jelent stabil minőséget.

De ami a szekrényből előkerült, az egy évjárat nélküli, 2012-ben palackozott királyleányka-rizlingszilváni házasítás. Kicsit azért félünk, hogy muszályBorzongással találkoztunk, szóval kicsit alá is hűtjük. Csavarzár kattan, szisszenés: előrehaladott kora ellenére van még benne céókettő. Illatban nekünk még királyleányka, visszafogott virágos parfümösség köszön elő a palackból. Színben kicsit már sötétedig, korosodig, ízben viszont még tartja magát. A tavaszi lendületnek inkább már csak az emléke van benne, az ízek is háttérbe szorultak. De szombat délutánra, hétköznapi halvacsora előtt, vagy pihenés gyanánt még jó vele koccintani, viszont négy pontot adunk érte jó szívvel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.